Miért választottam az önkéntességet egy járvány közepén?

Sziasztok!

A nevem Éva, és önkéntes vagyok (Észtországból) a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesületben. Emlékezhetnek rám az utolsó cikkemből, melyet ebbe az újságba írtam. Sokan kérdezték tőlem, miért választottam önkéntesként ezeket a nehéz időket, és íme, miért:

Miután befejeztem a középiskolát, azt terveztem, hogy egyetemre megyek otthon Észtországban. De ez nem sikerült jól, mert túl sokfelé „szakadtam” akkoriban. Kormányunk bejelentette az első zárat 2020. március 13-án, és a vizsgáimra (a középiskola elvégzéséhez) áprilisban, májusban és júniusban került sor. Minden tanulmány online volt, és ahogy ebben a legtöbb hallgató egyet tud érteni, ez nem annyira előnyös, mint a személyes tanulás. Sajnos a vizsgáimat elhalasztották, s úgy éreztem, nem vagyok felkészülve eléggé. Végül sikeresen letettem a vizsgákat és jó eredménnyel végeztem, de ez nem azt jelentette, hogy automatikusan felvettek az egyetemre. Az egyetemi felvételi program Észtországban elég nehéz. A sikeres bejutáshoz több vizsgára is szükséged van, interjúk és motivációs levelek készültek a felvételihez. Minden attól függ természetesen, melyik szakot választjuk. (Hozzá kell tennem, nagyon örülök, hogy nem 2020 szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat, mert az órák nagy része online volt.) Elég sokat meséltek az unalmas egyetemi dolgokról. Sok álmatlan éjszaka után és sok verejték árán később felvettek minden egyetemre, ahova jelentkeztem. Boldog voltam, de valami hiányzott. Nem voltam elégedett és nem tudtam valóban két egyetem közül választani. Ezért felnéztem a netre, hogy megnézzem, milyen önkéntes projektek vannak. Rátaláltam a Fekete Seregre, elküldtem nekik a motivációs levelem kíséretében az önéletrajzom, és meglepetésemre elfogadtak! Lefoglaltam a repülőjegyet, összepakoltam a táskáimat, elbúcsúztam szüleimtől és a barátaimtól és eljöttem egy évre Magyarországra! Még mindig nem hiszem el, hogy itt vagyok, és bevallom, ez az egyik legjobb döntés, amelyet egész életemben meghoztam. Most 7 hónapja, hogy Magyarországon vagyok. Oly sok csodával találkoztam, s tehetséges emberekkel, akiket a barátaimnak hívhatok! Oly sokat utaztam, és mindig akad még sokkal több látnivaló! Alig várom, hogy többet megtudjak erről a csodálatos országról és a mögötte álló kultúráról és történelemről! Köszönöm Magyarország! Köszönöm Fekete Sereg!

A fotón engem láthatsz (a bal oldalon), és csodálatos lakótársamat, Lisát (jobb oldalt).