Csoportos önkéntesség Finnországban

Peresztegi Hanna

INTERJÚ

Mikor és hol voltál önkéntes ? 

-Idén, 2023 nyarán volt szerencsém egy hónapot önkéntesként Finnországban tölteni, azon belül is egy Helsinkitől négyórás vonatútra fekvő kisvárosban, Kokkolában. Maga a projekt július 9-től tartott augusztus 8-ig, így a nyaram közepébe csöppent ez a lehetőség, ami tökéletes időzítés volt, hiszen előtte és utána is maradt idő a pakolásra, felkészülésre, illetve reflektálásra.

Mi volt a fő motivációd, ami miatt ezt a projektet választottad? 

-Magát a projekten való részvételt azért választottam, mert szerettem volna nemzetközi környezetben időt tölteni, gyakorolni az angolt, utazni, és klassz embereket megismerni, és igzából ezek mindegyike megvalósult a “Youth can do it”-nek hála.

Mi volt a fő feladatod, napi rutinod egy nap? 

-A napi rutinom elég vicces, mert végül kissé mást csináltam, mint terveztem. Két csapat volt, az egyik egy focikupán, a másik pedig egy kulturális héten dolgozott, elvileg szervezési feladatokat. Nos, ehhez képest a kulturális hét csapat tagjaként én egy házrenováláson tevékenykedtem, tekintve, hogy a koncertek és gyerekprogramok zökkenőmentesen zajlottak nélkülünk is.

Reggel tíztől dolgoztunk délután négyig, közte ebédszünettel, amikor a tündéri főnökünk főzött nekünk finomabbnál finomabb ételeket. Mindenki nagyon kedves volt, többször hangoztatták, hogy ne haljunk bele a munkába, és végül a csapat miatt még élvezhető is volt a házfestés, és a többi, renováláshoz kapcsolódó feladat.
Délutánonként pedig az időt kajakozással, fürdéssel, szaunázással vagy röplabdázással töltöttük, plusz időnként elmentünk Kokkola központjába vásárolni (legendás, minőségi „second hand” boltok vannak), vagy csak a házban beszélgettünk, készülve az estére. Vacsorát egy általunk írt beosztás alapján felváltva főztünk, és mindig együtt ettünk, ami után volt, hogy filmnézős estét tartottunk, máskor tábortüzet gyújtottunk, de gyakran Kokkola belvárosában kötöttünk ki.

Elmondanád egy kedves emléked az ott töltött időből?

-Az egyik legkedvesebb emlékem, amikor a ház körüli növénymetszés után gyorsan átöltöztünk fürdőruhába és csobbantunk az öbölben. Volt egy stég, ahonnan privát bejárásunk volt a vízbe, így azt alaposan kihasználtuk, amikor az időjárás engedte. Mondjuk annyira nem voltunk válogatósak, 17 fokban is mentünk, ha épp sütött a Nap. Szerintem ennyire szabadnak rég éreztem magam, mint akkor.

Milyen az élet az önkéntes házban?

– Az önkéntes ház egy különálló nyári nyaraló volt, Villa Marina. Tipikus finn “cottage”, vízbekötés nélkül, így egy kültéri zuhanyunk, csapunk, illetve “autentikus komposztálós mosdónk” volt, ami egy külön élmény volt mindannyiunk számára. A zuhanyt egyébként nagyon szerettem, és a mosdó sem volt vészes; csak a mosogatás okozott némi kellemetlenséget a három kint megtöltött lavórral.
Ezen felül volt egy nappalink egy kis kanapéval és egy nagy asztallal, ahol vacsoráztunk, illetve egy konyha, veranda, két erkély; az emeleti részen pedig a szobák. Kicsi szobám volt, de alváson kívül nem sokat tartózkodtam ott.
Konfliktus igazán nem volt a csapattal, az első napok egyikén megírtunk a főzős-mosogatós beosztást, amihez mindenki tartotta magát, a takarítást pedig felnőttek módjára megbeszéltük és hatékonyan leszerveztük. Hiába éltünk ott tízen, nagyon zökkenőmentes volt.

 Miért ajánlod az önkéntességet vagy miért nem?

-Az önkéntességet általánosságban azért ajánlom, mert nagyon sokat tud profitálni belőle minden résztvevő, a segítséget nyújtó és fogadó egyaránt. Az ilyen jellegű programok pedig, mint amiben most én is voltam, lehetővé teszik, hogy rengeteg elképesztő embert ismerjek meg, utazzak, felfedezzek új kultúrákat, nyelveket, ezért cserébe pedig napi pár órában dolgozom. Szerintem ha valaki nyitott ezekre a kalandokra, csak nyerhet azzal, ha önkénteskedik.
Miért nem ajánlom? Igazából nincs ilyen. Inkább kinek nem. Aki még nem áll készen arra, hogy a komfortzónáján kívül, egy nemzetközi csapat részeként vegyen részt programokban, mind munkaidőben, mind azon túl, az otthonától távol. Nekik valami rövidebb programot javasolnék először, hogy kipróbálják magukat:)

Milyen hasznot húztál a projektből/az ott töltött időből? 

-Nekem személy szerint a projekt rengeteget adott, nyelvgyakorlási lehetőségen túl elsősorban barátokat, és életre szóló élményeket. Tudom, ez elég sablonszöveg, úgyhogy említek pár példát. Elképesztő volt, amikor eleveztünk a kajakokkal a házunk stégére, és egy lány, aki sup deszkával volt, beszaladt mindenkinek egy jégkrémért, így a kajakokban ringatózva tudtuk őket megenni. Vagy amikor a szabadnapjainkon komppal áthajóztunk Stockholmba, és ott töltöttünk pár napot, mert miért ne. Vagy amikor az olaszok vacsorát főztek zenét hallgatva, és együtt énekeltünk a konyhában, mert legnagyobb meglepetésükre én is ismertem a számot.

A lista végtelen hosszú, és tele van olyan élményekkel, amiket jó ideig nem felejtek. Arról nem is beszélve, hány “ha erre jársz, hívj fel”, “van egy kanapém” és “majd mindenképp látogass meg” meghívásom akad szerte Európában.

Mik a terveid a jövőre nézve?

-A jövőben egész biztosan szeretnék még részt venni hasonló programokban, bár suli miatt egyelőre még csak a nyári lehetőségek jöhetnek szóba. Helyszínnel kapcsolatban nem vagyok válagtós, csapat tekintetében meg csak remélni merem, hogy lesz még ilyen jóban részem, ahol több vagyunk, mint munkatársak, és sokkal több, mint egyéni utazók.