Abaúj kincsei

Abaúj kincsei

Egy képzés mindig feltölt, és színesebbé teszi a munkatársi, önkéntesekkel való kapcsolatokat is. Aktuális helyszínünk ismét Kéked, ez a megunhatatlan kis „sziget” az ország északkeleti sarkában,
ahova két év kihagyás után ismét ellátogattunk önkénteseinkkel, hogy tanuljunk, lássunk és aktívan  kikapcsolódhassunk, összekötve a kellemest a hasznossal.

A három napos találkozó két részből állt. Péntek reggel egy szakmai találkozó volt, ahol tapasztalt szakemberek cseréltek tapasztalatot és bemutattuk a MY EARTH projektünket. Délelőtt a fiatalok részvételével egy három napos képzés, tapasztalat csere volt, a nem hagyományos turizmus témakörben. Programunkat az Erasmus + program támogatásával valósítottuk meg. Már nagyon vártuk ezt az alkalmat, hiszen 2020 őszére terveztük, de sajnos a pandémia miatt 20 hónappal  később, de meg tudtuk valósítani.

Igazán hálásak vagyunk házigazdánknak, Vincze Béla barátunknak, aki a Zajgó Közösségi Szállás  működtetője, ezért a három napért. Ismét felemelő volt itt lenni. Mi már visszajáró vendégek
vagyunk, és a Zajgó Közösségi Szálláson mindig nagyon otthonosan érezzük magunk. Ez a jelenleg is  bővülve épülő-szépülő helyszín igazán remek tér közösségi programok megvalósítására!
Péntek reggel szakmai találkozó keretében találkozhattunk a helyi polgármesterrel, Maczega Mártonnal, akitől sok megvalósult és leendő tervet hallhattunk arról, mit adhat Kéked, ez a kicsiny
abaúji-zempléni község az idelátogatóknak.

Koroknai Béla a Falusi Vendéglátók Országos Szövetsége alelnöke – „Merre tovább falusi vendéglátás” címmel osztotta meg értékes tapasztalatit e sokrétű téma kapcsán, majd őt követően Dr. Balázsi Károly nyugalmazott főiskolai tanár, települési- és közösségfejlesztő beszélt a Népfőiskolákról, miként szolgálhatják a fejlődést a nem hagyományos turizmus területén, s volt szerencsénk találkozni Nagyné Szunyogh Adriennel az Abaúj Leader Egyesület munkaszervezet vezetőjével is, aki arról tájékoztatott, miként segíthetünk a turizmus és kultúra kapcsolódásába kistelepüléseken. Maczega Mártonné közművelődési szakember tájékoztatott minket a kékedi kulturális és közösségi tevékenységekről.

A szakmai találkozót Kandikó Rita gondolatai zárta, aki bemutatta a MY EARTH (– Mobilitás fiatal vállalkozók számára Harmóniában a nem hagyományos turizmus területén) nevű projektjüket, ahol 3 európai francia, portugál, magyar és három dél-amerikai argentin, paraguayi és uruguayi partnerrel dolgoznak együtt, gyűjtenek jó gyakorlatokat a nem hagyományos turizmus területén. A szakmai találkozó után 24 fiatal részvételével egy három napos képzés vette kezdetét, ahol a nem hagyományos turizmusról beszélgettünk és vettünk aktívan részt helyi programokban.

A találkozóra Nagyvázsonyból, Kabáról és Hajdúbagosról érkeztek fiatalok. Először bemutatkoztunk egymásnak, és egy kincsvadász programon vettünk részt, ahol csapatépítés és a hely jobb megismerése volt a cél, nem formális módszerekkel. Délután online videó beszélgetésbe kapcsolódtunk a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület európai és Dél-amerikai partnereivel, ahol a téma a
nem hagyományos turizmus volt. Az első vendégünk Fransisco Pedro Torrao volt, aki a portugáliai, elsősorban Alentejo régióban élő fiatalok lehetőségekről mesélt a fiataloknak.

Vendégünk volt még Viktoria Fusco, aki dél-amerikai tapasztalatait osztotta meg a fiatalokkal. Ő éppen hazafele úton volt a tanulmányútról, amikor mesélt a dél amerikai fiatalok helyzetéről.

Végül Horacio Ragni Uruguayból, Fray Bentosból jelentkezett be és osztotta meg a nem hagyományos sportok területén végzett munkájukat, ahogy az Uruguayo folyón kajakozást, madárnézegetést és méhészkedést szerveznek egy érintetlen szigeten a Uruguayo folyónál.

A magyar fiatalok kérdezhettek, az online előadóktól. Mivel mindenkinek volt egy-egy órája így volt  lehetőség általános és specifikus kérdések feltevésére is. A fiatalok számára az volt az egyik
legfontosabb kérdés, hogy ott mit csinálnak a 18-25 év közötti fiatalok, van-e lehetőségük munkát végezni, mennyi turista van az Ő vidékükön.

A második nap a közösségi napunk volt. Hogyan lehet a régi értékeket a modern világban is megőrizni, nagy dilemma ez a jelenben, és úgy gondoljuk, nagyszerű választ találtunk erre a
gyakorlatban Pányokon Sándor gazdánál, aki évek óta foglalkozik falusi turizmussal, és méltán mondhatjuk, hogy a legfinomabb langallót kínálta feleségével és leányával az otthonában, ahol a
gyógynövényekről is tanulhattunk, míg készült a finomság!

A délelőtt folyamán együtt közösen készítettük el a langallókat és a hozzávalókat. A gazdaságban vannak állatok, amiket megcsodálhattunk. Amit itt elfogyasztottunk, azt mind Ők itt helyben
állították elő. Igazán példa, hogyan lehet fenntarthatóan élni. Hálásak vagyunk Sándor Gazdáéknak a  finom étkekért, máig érzem a finom ízeket, reméljük hamarosan visszatérhetünk Hozzátok!!!

Délután Telkibányára vezetett utunk, ahol egy helyi híresség, Telkimanó stílusos idegenvezetésével  fedeztük föl az egykori bányatelepet. Telkimanó egy kövész a Zemplénből, az aranygombos
Telkibányáról. Csodás helyeket ismer, csodás történeteket mesél. Kihagyhatatlan!!!

Aranybányák, hegyi kristályok, opálok és más féldrágakövek a természetben. Telkimanó tudja hol  keresse. Nekünk megmutatta. Üdvözültük az erdőt a két gyönyörű erdő övezte réten köszöntésünk gyönyörűen visszhangzott a hegyekkel, fákkal borított erdőségben. Kristályok gyűjtése után utunk az egyik Aranybányába vezetett.

Teréz-Táróba látogattunk el, ami a középkori ércbányászat egyik legszebb eredeti állapotban megmaradt ipartörténeti emléke, ami 240 m-ig járható. Igazán elgondolkodtató, volt kicsit megélni, hol és milyen körülmények között dolgoztak a bányászok. Köszönjük Telekimanónak a lelkes idegenvezetést, sokat tanultunk tőle is.

Harmadik nap délelőtt rögtönzött közvéleménykutatást tartottunk a meghívott fiatalokkal a településen élők körében, miért szeretnek itt élni, és mik azok a dolgok, amiknek netalán hiányát
érzik. A fiatalok visszajelzései alapján voltak nagyon aranyos, kedves szívesen mesélő idősebb emberek, akikkel majdnem egy óra hosszat beszélgettek.

Délután egy régi művésztelepen is megálltunk Hejcén, majd Boldogkőváralja várát látogattuk meg és utána a Bestillo pálinkafőzdét. Mondanunk sem kell, meghívásunk hozzájuk minőségi
pálinkamustrával zárta élménydús háromnapunk. Megtudtuk a márkanév eredetét. Szeretnének a legjobbak lenni, ezért választották az angol nevet, mert határon túlra is szeretnék eljuttattatni a
terméküket. Stillo pedig a stílusra utal. Termékeikkel a Liszt Ferenc reptéren is találkozhatunk.

Ezután megtartottuk az értékelést a három napnak és mindenki a három csoport három irányba ment haza.
A szakmai találkozón megannyi jó példát találtunk a vidéki nem hagyományos turizmus végtelenül kreatív, szép és értékes ötleteiből, csak tanulni lehet belőlük, hogyan lehetséges kitűnően képviselni ezt! Igazi jó példa volt a fiataloknak.

Gyovai Ferenc