Idén is megrendezésre került a Művészetek Völgye, amin – mint jó pár alkalommal korábban – most is részt vett a Fekete Sereg. Idén a Herman Ottó Intézetnek segítettünk, akik a római katolikus templom udvarán, és azon a kevés napon, mikor rossz idő volt, egy ahhoz közel levő régi iskolában tartottak beszélgetéseket különböző témákról.
A Kapolcs körüli tevékenységek a jurta felállításával kezdődtek, még a fesztivál kezdete előtt, mikor még nálunk voltak rövid időtartamra jelentkezett önkénteseink. Ők is besegítettek a jurta felállításában. Ez minden évben hagyomány-szerűen történik, hogy alhassanak benne a Seregnél dolgozók és vendégeink. A fesztivál július 23-án, szombaton vette kezdetét, s a Herman Ottó Intézet munkatársai ettől kezdve naponta tartottak beszélgetéseket. Színes témaviláguk volt, mint az előítéletek, az egyházak szerepe a gazdaságfejlesztésben, vagy a klímaváltozás. Hétfőn a Független Színház tartott egy kísérő programot; a beszélgetés végeztével résztvevőinek bekötötték a szemét, és próbára tették az érzékszerveiket. Kávét szagoltattak, almát etettek velük, végigsimíttatták a kezüket egy vízfelületen, megmasszírozták őket, zenét hallgattattak velük, sőt, a végén még táncba is vitték a „megvakítottakat”. Mindez kinyitotta – vagy éppen becsukta az ember szemét arra, hogy a kevésbé domináns érzékszervei is fontosak.
A keddi beszélgetésben Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke felhívta a figyelmet az úgynevezett „helyi hülyékre”, akik egy adott településen önként segítenek az embereknek munkát találni, megőrizni a helyi értékeket, vagy éppen összekovácsolják a közösséget azzal, hogy focicsapatot toboroznak. Fontos pontja volt a beszélgetésnek, amikor rávilágított arra, hogy ha az állam anyagilag vagy más módon támogat egy rászoruló községet, annak csak akkor van értelme, ha előbb „diagnosztizálja a problémát”.
Minden beszélgetést egy mise előzött meg, amit Füzes Ádám templom igazgató, plébános úr tartott. Sok vallásos dalt elénekeltetett a résztvevőkkel. Mindegyik misének volt egy adott témája. Általában a templom egyik része, pl. kapu vagy szentély körül forgott a beszélgetés, és arról, amit ezek jelképeznek. Mi, mint Fekete Sereg, a székek, asztalok ki-be pakolásában, rendezkedésben, különböző dolgok elhelyezésében segítettünk, vizet és ropit vittünk a beszélgetőknek, stb. Egyik nap nekünk is volt egy beszélgetésünk, amikor a külföldi és hazai önkéntes programjainkról volt szó.
Mikor a munkánk véget ért, becsületesen kivettük a részünk a fesztiválozásból is; különböző programokra, koncertekre jártunk, emberekkel ismerkedtünk.
Összességében a Művészetek Völgye ismét egy rendhagyó élmény volt a Fekete Sereg életében, és ez nagy eséllyel az elkövetkezendő években sem fog változni.
2016-07-31
Gáll Barnabás